Így tiporja a jogállamot Donald Tusk Lengyelországban – ez a terv Magyar Péterrel Magyarországon is
Brüsszel hasonlót vár el a TISZA Párttól itthon, ezért sorra vettük, mi is történt a lengyeleknél.
„Ültem a vizsgálati fogságban a kommunizmus idején, és nem lenne semmi probléma, ha most az újabb komcsik idején is kellene egy kicsit ülni” – üzente meg a rá vadászó politikai ellenfeleinek.
Bejelentette csütörtökön Mateusz Morawiecki lengyel ellenzéki képviselő, volt kormányfő, hogy kész lemondani mentelmi jogától azon büntetőjogi eljárás miatt, amelyet az előző, 2020-as lengyelországi elnökválasztás előtti kormányzati levélszavazási tervezet ügyében kezdeményeztek ellene.
Morawiecki – aki a jelenlegi fő lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) alelnöke és az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (EKR Párt) európai csoportosulás új elnöke is – csütörtök este a TV Republika lengyel konzervatív hírtelevíziónak adott interjúban arra reagált, hogy az államügyészség aznapi sajtókonferenciáján közölték: benyújtották a szejmbe az ő mentelmi joga felfüggesztését célzó kérelmet.
Mit mondjak, függesszetek fel, körözzetek. Lemondok a mentelmi jogtól egyébként szívesen magamtól is”
– jelentette ki az ellenzéki politikus.
Hozzátette: nem akar „a mentelmi jog mögé bújni”, mert meg van győződve, hogy „az igazság megvédi önmagát”.
„Annak idején a választások szervezésével csupán „végrehajtottam az alkotmány előírásait” – húzta alá Morawiecki. Az ügyészségi megkeresést a 2020-as elnökválasztás előtti levélszavazási kormányzati tervezettel foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság októberi zárójelentése alapján nyújtották be. A bizottság összesen 19 személyt, köztük Jaroslaw Kaczynskit, a PiS elnökét és Elzbieta Witek volt alsóházi elnököt is érintő ügyészségi bejelentést tett.
A parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását a lengyel alkotmánybíróság tavaly alaptörvényt sértőnek találta, a kormány azonban nem ismeri el a taláros testület döntéseit. A 2020-as elnökválasztást a Morawiecki-kormány a koronavírus-járvány miatt eredetileg kizárólagos levélszavazást formában tervezte. Az első választási fordulót azonban végül a politikai konszenzus hiánya és az ellenzéki többségű szenátusban elhúzódó megvitatás miatt elhalasztották, a választópolgárok az eredeti május eleji időpont helyett június végén szavaztak vegyes, hagyományos és levélformában.
Az ügyészség csütörtökön azzal gyanúsította meg Morawieckit, hogy hatásköri túllépést követett el a kizárólagos levélszavazás előkészítésével. Anna Adamiak ügyészségi szóvivő közölte: a tett miatt három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Ültem a vizsgálati fogságban a kommunizmus idején, és nem lenne semmi probléma, ha most az újabb komcsik idején is kellene egy kicsit ülni”
– utalt Morawiecki az 1989 rendszerváltás előtti ellenzéki múltjára. A politikust a fiatalkorában, az 1980-as években többször tartóztatták le és bántalmazták a kommunista rendszer elleni tevékenysége, valamint a 2019-ben elhunyt apja, a Harcoló Szolidaritás legendás alapítója, Kornel Morawiecki földalatti munkája miatt.
Ezt is ajánljuk a témában
Brüsszel hasonlót vár el a TISZA Párttól itthon, ezért sorra vettük, mi is történt a lengyeleknél.
(MTI)
Nyitókép: Filippo MONTEFORTE / AFP